Tyrian 2000.

Pushover.


Az első az a jól ismert (?) WarBlade ős-ős-ük-szép-apja. De sokkal tökösebb és odabasz (tm)-ebb. Mer' egyrészt van benne 2 játékos mód (cooperatív, 1 gépen, instant +fav) másrészt meg sok-sok fegyver, mindent szétlőhetsz. Jah, és nem 1 élettel kell végigzsonglőrködnöd az egészet, hanem rendesen van pajzsod & páncélod (mármint az űr-harci-repcsidnek) és FUN. (Wikipédia)

A második, pedig egy fantasztikusan ötletes logikai játék [remakeje]. Egy rakás sima és pár speciális dominót kell eldöntenünk úgy, hogy egy adott speckó lapka dőljön el utoljára. Platformokon, létrákon kell fel-s-le cipelni pár dominót, beállítani a sorrendet, majd lökni. Időre, ha kemények vagyunk :) (kép)


Kicsit a Spore-ról is, ha már játszunk.

Ugye van az alapötlet. Evolúciós játék, építsünk egy fajt, aztán vigyük a dolgokat nagypályára, cél a galaxis. Első stádium, nyúljuk le a Flow játékot, mer' az király. Aztán egy kicsit ovizzunk. (Amúgy normálon nem volt nehéz, inkább bosszantó, lévén vagy megtudtál barátkozni egy lénnyel, vagy nem, és fasz-módon nem rajtad múlt, hanem a képességeken, amiket összevásároltál. Mármint, aki elrontja, hogy mit kell nyomni a maximum 4 közül.. hát izé .. neki ott az easy fokozat :|)

Második fokozat, még tök mókás, 1 órára jó poén, aztán jön a törzsi szint. Ami szintén bosszantó. Mert itt is totál lineáris az egész játékmenet. Lehetünk militaristák és akkor DZSIHÁD vagy lehetünk barátkozósak, és akkor korrupció, mer' egy kosárral megvesztegetjük az ellenséges törzset és csá. Megint sikerült egy jó ötletet (lásd, Populous) elbaszni. Mellékesen lehet/kell benne építkezni, de van benne kb. 3-3 épület, katonai ill. barátkozós, szal így .. pff.

Ha sikerült mindnekit legyakni és/vagy megbarátkoztatni (zenélni kell, 3 féle hangszer van, nyomni kell, amelyiknek az ikonját látod a gondolatbubijukban, pff..), akkor mehetsz a civilizációs stádiumba. Csinálsz egy várost, lesznek járműveid (gyk. tank, repülő, hajó). Itt a játék felveszi a klasszikus szar-RTS vonalat, mert..

.. mert ugye ahhoz, hogy legyenek járműveink, nyersanyag (pénz) kell. Ahhoz, hogy legyen nyersanyagunk, kell kitermelő állomás, amik ugye elég erősen összefüggnek a területtel. Ergó, minnél nagyobb terület van az ellenőrzésünk alatt, annál több pénzhez jutunk, tehát annál esélyesebb, hogy felül tudunk kerekedni a többi - konkurrens - népcsoporttal szemben.

... de ennél a pontnál ki is merülnek a stratégiai lehetőségeink. Van 3 opciónk, amiből egyet a törzsi előéletünk alapján már tálcán is kapunk az orcánkba.. szal. Szal, az van, hogy lehetünk erőszakkal-barátkozósak (vallásos/religious), lehetünk ilyen kapitalista-gecik (economic), akik meg tudják venni a városokat, bizonyos idejű jópofizás (kereskedés) után. Meg persze lehetünk jóarcok, gépágyúval meg rakétavetővel (mondjam, vagy mutassam, hogy MILITARY).

... és ugye ez 3 különböző lehetőségnek látszik, de nem. Mert' ha bantunigger korunkban mindenkit szarrálapítottunk, akkor mehetünk tankozni, ha meg mindenkit hipnotizáltunk a 3 szólamú muzsikánkkal, akkor mehetünk tovább fanatizálni/harekrisnázni. Persze a vallásos hippiautó is lövöldözik, meg a tank is. És egymást is lelövik és semmi különbség. Kapitalistának meg születni kell, nem lehet csak úgy abba átmenni (vagyhát, talán, ha mindenkit lefizettünk - amikor épp a Teli Tárca Törzs voltunk - a nagybanin csencselt lédúsnak tűnő cuccainkkal).

.. lépjünk is át ezen. Űrkorszak. A játék legkidolgozottabb része, lévén ez a végjáték, itt töltjük majd a legtöbb időt. Ellenben a legbosszantóbb, leginkább legfelbasz-de-nagyon része is. Van egy hajónk, lehet fejlesztgetni. Megmondom miből, pénzből. Lehet kolonizálni, meg ilyenek, megmondom miből, pénzből. Lehet terraformálni. Nem, nem mondom meg miből. (Pénzből.)

.. tehát ott a széles és csendes galaxis, amiben mi felverjük a ricsajt, találkozunk más népekkel, akik átjönnek és jól fejbe***** minket, amitől pont annyit látunk, mit előtte [csillagokat, sokat, hehe], csak kezd belubrikálódni az ánuszgyűrűnk és készséges EA supportosok már készítik is a puNpát. Mer' menthetetlenül fel fog csúszni. Pont.

.. van 1 bolygónk, első kapcsolatteremtés, békés faj, csinálunk pár missziót, tök vicces és hasonlók. Találkozunk még egy fajjal, azzal is lepacsizunk, kicsit persze már unalmasnak hat ugyan az a küldetés, csak más bolygó/csillagrandszer névvel, de belefér. Jön egy kicsit durcibb nép, támadás, üsd vágd. Hú, de jó, izgalom, ilyenek. Levered, minden oké. Visszafoglalod, örülsz. Ekkor sír az egyik szövetségesed, hogy valami katasztrófa van az egyik bolygóján, mentsed meg, jól. Megmented, örülsz. Megint megtámadnak, megint visszafoglalod/visszavered. Örülsz, kevésbé.

... rangban előrehaladsz egy kicsit, felfedezel mondjuk 15 naprendszert (odamész és bezoomolsz, annyi elég), meg csinálsz pár küldetést, stb.. és mondjuk Admirális leszel. Elérhetővé válik pár új fegyver, meg kacat. Jajdejó! (Örülsz.) Meglátod az árukat. (Nem örülsz.) Oké, akkor pénzt kell szerezni.

... akkor elkezdesz kereskedni, rájössz, hogy egyszerűen a kék-levles (kék fűszert) termelő bolygódon felvásárolod 0 [nulla] kreditért a kék fűszert és elviszed a sárga-leveles (sárga fűszert) termelő bolygódra és eladod jóáron, majd eljátszod ugyan ezt visszafele. Persze lassan tudsz sok pénzre szert tenni, mert állandóan ..

.. MEGTÁMADNAK. Sírnak, hogy jaj! Katasztrófa. Megtámadnak. Katasztrófa! Kalózok. UFÓk. Jaj!

Most ott tartok, hogy gecihíres vagyok a galaxisban (The Great), és nekem kell mindenkit megmentenem, az összes bolygómat pesztrálnom kell, képtelenség összeszedni milliókat, amennyiért meglehetne venni a kereskedelemmel megbarátkoztatott bolygókat (mint az előző szakaszban a kapitalistákkal a városokat), ha megtámadnak, akkor szintén opció, hogy fizetek, ha van pénzem (nincs), de néha elég az is, hogy mellélősz egy küldetésen és máris háború.

Úgy gondolom, hogy a Spore, mint játék egy fantasztikus ötlet fröccsöntött olcsóműanyag implementációja a jól megszokott gusztustalanul hatékony marketinggel. Köszönjük Electronic Arts.