"American magazine Time named Adele one of the most influential people in the world".

Daft Punk vs Adele - Set Fire to the Rain (Carlos Serrano Mix)

A kishölgy (azért súlyra nem olyan kicsi), '88-as. 2006-ban egy MySpace demo alapján rendelt tőle egy lemezt egy kis független kiadó. 19 évesen lemezkiadás, nem kis teljesítmény. Majd a 21 című lemezével toplisták, mit toplisták, a Billboard fél tucat listáján vezető pozíciók. Guiness világrekord, meg minden.

Mit is csináltam 21 évesen? Hm. Visszaolvashatnék, de szinte mindegy, mert se lemez, se diploma.

1-2 hete volt a Trafóban Ólafur Arnalds. Aki lelkes kis turnécsapatával a színháztermi sötétség leple alatt leszerelte a terem falait és ránzúdította a világmegváltást, úgy mindenestül. Pedig csak pár zongorát hozott, meg sok vigyorgást. Oh, és vonósokat. Zseniket, géniuszokat, és őrülteket, főleg. Mondanám, hogy nem lehet hasonlítani ehhez az élő koncertélményt, de azért de. Mert ez volt, ilyen, csak úgy, hogy leült oda a Nils Frahm és addig verte, ütötte, csiholta a hangokat a kis pianínóból is meg a nagy Steinwayből egyaránt, hogy nem az volt az érdekes, hogy most akkor versenyzongora és micsoda szóló, hanem azok az egyszerűnek tűnő struktúrák egymásra pakolva, úgy, ott, felkeltek és félrelökték a tetőt és nézhettünk felfele, de egy lépéssel előttünk járt.

Sajnos a szombati Hidden Orchestra-ról lemaradtam. Fejfájás. Még egy dolog, ami ellen pont szart se tud tenni az ember. Oh, igen, gyógyszer. Paracetamol, ibuprofen, diclofenac, és hasonló nem-szteroidos fájdalom- és gyulladáscsökkentők, COX-antagonisták, szelektív COX-2 gátlók, fehérje hálózatok. És voltunk az okt 18.-ain, de .. semmi radikális, persze azért jó látni, hogy a biológia területén kutatók is át-átvesznek egy kis új matekot.

Burial - Fostercare ... sebaj, jöjjenek a SNRI-k meg az SSRI-k. Érdekes információ volt számomra, hogy pl. a sima cigiben is egész sok természetesen előforduló MAOI van, ami szintén egy fajtája az antidepresszánsoknak.