Szeretnék egy telefont, amit lehet bütykölni. Egy időben az OpenMoko tűnt szimpatikusnak, persze sosem tudta levetkőzni a gyerekbetegségeit, túl sok volt ott a Bazár. Akkor még nem is igazán gondoltam át-meg-végig, hogy miért kell nekem nyílt kütyü, és miért jó az, ha lehet rá programozni bármit.

Persze most már látszik. Azért jó, mert legvégső esetben írsz rá magadnak programot, amúgy meg úgyis akad az a pár megszállott, akikből mindig van egy-kettő bármilyen témáról is legyen szó, és hála a nagybetűs internetnek ... mindenre van megoldás.

De ugye megint bejátszik a jó öreg komplexitás, az ördög a részletekben, vagy hívjuk, ahogy jól esik. Első része a problémának az, hogy:

• SDK, tehát tudunk-e hatékonyan programot írni az okostelefonra. A telefon, mint rendszer melyik részeit tudjuk felhasználni, kombinálni a saját dolgainkkal?
• Ennek folyománya, hogy tehetünk-e a hardverre tetszőleges operációs rendszert?
• Használhatjuk-e az általunk okosított készüléket bármelyik technikailag kompatibilis hálózaton?
• Meg a ráadás.

Nézzük az elsőt. Az iPhone SDK-t sokan szeretik, sokan nem, de létezik, fejlődik - ugye, az iOS-szal együtt. Az Windows Mobile-ra már évekkel ezelőtt is gond nélkül lehetett fejleszteni, hiszen a Win32 alkalmazások majdnem gond nélkül fordíthatóak voltak WinCE platformra. A Symbian kihalóban lévő világban csak Java nyelven lehetett megmozdulni, ami különösen érzékeny a készülékben lévő processzor erejére (mármint annak hiányára főleg), de már azzal is elég sok mindent tudtak csinálni, akik akartak. A MeeGo nemrég kiherélt ötlete natív Linux binárisokat tud(ott) futtatni, tehát ott is elvileg adott minden, plusz a Nokia által felvásárolt Qt keretrendszer is szívesen fordul telefonra. Az Androidot azért hagytam a végére, mivel az a legéletképesebb (jelenleg) ebben a kérdésben, lévén nyílt forrású maga az operációs rendszer, a Linux kernelre épül (hasonlóan a MeeGohoz, gyakorlatilag az Android is egy disztribúció), viszont van külön SDK-ja is, tehát a lelkes fejlesztőket nem dobják be egyből a Linux rendszerprogramozás rejtelmes mélyvizébe.

Általánosan elmondható, hogy amit csak ki lehet találni azt meg is lehet valósítani az okostelefonokon programozás technikai szempontból.

Viszont van az úgy, hogy a telefon operációs rendszerét gyártó csoport úgy gondolja, hogy neki bizony joga és kötelessége beleszólni abba, hogy ki mit és hogyan okosítja tovább a telefonját. Ez tipikusan a társadalmilag érzékeny témáknál jelentkezik: pornó, LGBT, abortusz. Vannak persze esetek, amikor olyan okból szed le a fehér alma programokat, amik sokkal kevésbé foghatók a "többség erkölcsére". Pl. elég átlátszó, amikor a Google Voice alkalmazást gyomlálják ki, az a kifogás, hogy a telefon már meglévő funkcióját valósítja meg. Érdekes és gyakori ok a "felhasználói élmény garantálása". Tehát, ha Jobs bácsi úgy érzi, hogy a te programod nem elég minőségi, akkor azzal csorbítanád az iPhone platform hírnevét. Kicsit indirektebb példa az, ha a programod olyan rendszerhívásokat használ, amiknek a megléte a későbbiekben nem garantált, tehát egy esetleges szoftverfrissítés tönkreteheti, ergó nem tudja Steve garantálni a felhasználóknak, hogy működni fog a te programod.

Nyílván a központi kontrollnak vannak olyan megnyílvánulásai is, amik hasznosnak tűnnek. Pl. amikor vírusokat és egyéb kártékony programokat törölnek.

Vannak a jogi faszverős esetek. Licenszelési inkompatibilitás miatt nincs VLC az iPhone-on. Ezek érdekesek, de főleg a keményvonalas idiotizmusuk jelentkezik abban, hogy nem engednek GPL licenszű alkalmazásokat.

De szerencsére elég jelentős az a felhasználói tábor, melynek valamiért fontos, hogy hozzáférjen a saját telefonjához. Az iPhone-t is meg lehet törni, meg úgy általában a jó hardvert idővel kinyitják, ha elég izgatóvá válik a dolog.

Viszont aggasztó a trend, hogy egyre több és hatékonyabb eszközzel próbálják a készülékgyártók megvédeni a rajta lévő oprendszert. Itt lehet mondani, hogy igazából a szolgáltatók így rendelik a telefonokat, meg azt is, hogy nem szép dolog kollaborálni az ilyenekkel.

És máris ott tartunk, hogy milyen jó nekünk a vén Európában, ahol egységes a frekvenciakiosztás, és így egyáltalán van olyan, hogy roaming, nem úgy, mint a nagy kék vizen túl. (Ez a jó öreg oligopóliumok problémája. Azaz, ha nagyon magas a piacra belépés költsége, plusz a piaci szereplő mérettel arányosan tűnik egyre kedvezőbbnek - hiszen senki nem akar az új, kisebb lefedettségű hálózattal próbálkozni, bajlódni, ha nincs roaming; akkor bizony könnyen kialakulnak a nagy játékosok, mindenki másnak meg kuss van.)

Mármint, az igazán durva szaros fasszal bajszot rajzoló tény az az, hogy tényleg kuss van. Egyszerűen belobbiznak egy olyan törvényt vagy egyéb jogszabályt, hogy ne lehessen önkormányzati/közösségi forrásokból hálózatot építeni.

És nyílván a hálózat a drága. Ezért fontos, hogy mesterségesen biztosítsa az állam a piaci verseny feltételeit. Persze olvastam pár nagyon barátságos, bizalmaskodó betűtípussal szedett PDF-et, amiben azt szuszmákolta a közgazdász bőrbe bújt lobbista, hogy már pedig a természetes monopóliumok azok bizony jók, és nem szabad a szabad piacba belepiszkálni felülről, mert az csak rosszat eredményezhet. Meg különben is, láttunk már olyat, hogy több cég is kiépítette a saját hálózatát, pl. a huszas években vitték a föld gázt mindenfelé. Igen ám, de azt valahogy sose veszik figyelembe ezek a kedves kis közgazdászok, hogy azóta eltelt 80 év, és a társadalom, főleg a piaci szereplők szociológiailag drámaian megváltoztak. Elég az hozzá, hogy a lobbi erősebb lett, a természetes politikai érdekcsoportok konszolidálódtak, illetve sikeresen marginalizálták az ellenzéküket. (Lásd szakszervezetek hanyatlása, civil szervezetek megnyirbálása; lásd cégek, mint jogi szempontból teljesjogú személyek, azaz politikai véleménynyílvánítási szabadságot élveznek; lásd lobbitörvények; lásd mega családi vállalatok és befolyásuk, katonai-ipari komplexum, növekvő vagyon- ill. kereset egyenlőtlenség)

És ez már a ráadás. A szoftverszabadalmak, a szerzői jog és a mindenféle visszafejtés-ellenes rendelkezés hatásos koktél, ami mindenkiből kiveri másnapra a konkurálás vágyát szinte bármelyik szektorban/szegmensben/piacon.

És (ígérem, a héten több mondatot nem kezdek éssel) most a 4 nagy telkóból a legnagyobb hal megeszi a leggyengébbet. (Az at&t már rágja a T-Mobile USA-t, kérdéses, hogy jóváhagyják-e az ellenőrző szervek, hivatalok a nyelést.)

Kicsit szétesett ez a szöveg írás/szerkesztés közben, de majd a későbbiekben még pontosítok, részletezek, akár.