Ezzel kéne kezdeni az általános iskolában, és akkor talán MSc-re az emberek megértenék, hogy mennyit kell még tanulniuk.

redditen egy kis segítség.

Plusz, kis apróság, most jöttem rá, hogy milyen hasznos is a topológia. (nagyon)

Az új Bevezetés a Matematikába könyvben szerepel egy kis mese ezekről a fizikában hasznos csoportokról (58 oldal aljától), csak valahogy kevésbé érthetően.

innen, ez arról szól, hogy miért is nem tapasztalunk mindenféle (gravitációs) abberációt az égitestek pályáiban annak ellenére, hogy a gravitációs hullámok nem azonnal hatnak, azaz a tömegek (testek) kicsit máshova húzó erőt éreznek, mint ahol éppen van a hullámot kibocsáltó tömeg. Tehát a tér-idő felszínén terjedő (negatív) hullám (ami a "lejtőt" képzi, ami miatt húzó erő lép fel) mikor eléri a tömeget az azt okozó másik tömeg már arrébbmozgott, tehát a lejtés/görbület az azt okozó tömeg eredeti helyére mutat, ahol már nincs semmi. Mégis miért nem okoz ez problémát? (Egyik magyarázat, hogy a gravitáció 10^10-szeresével terjed a fénysebességnek.) A másik pedig annyi matekot igényel, mint a PDF-ben tapasztalunk.

Lorentz-invariancia elve: mivel a fizika, azaz a fizikát leíró egyenletek, nem függhetnek a szemlélő nézőpontjából, mindig tudunk találni olyan nézőpontot, amiben az adott vizsgált objektum 0 sebességgel halad; ergó a relatív sebességnek valahogy ki kell esnie az egyenletekből.

Furcsa, hogy értek rétegeket, dolgokat, de nem tudom megmagyarázni, hogy hogyan is hatnak egymásra, melyik volt előbb, miért, hogyan működik, stb.. de nem csüggedünk, előbb utóbb levizsgázunk Bev.Mat. 2-ből is, és majd akkor! (Na jó nem. Inkább differenciálgeometriából várom a megváltás. Ami most Analízis Alkalmazásai 2-ből van (5. félév anal.).. ami történetesen ~4 óra múlva kezdődik. Kéne aludnom? Ójaj!?!)

2011 QFT