2.6.32.

Félelmetes, hogy csupán 3 hónap alatt (akkor engedték útjára a .31-et) ennyit változott a kernel. Persze Linus erre azt mondja, hogy "áh, semmi új, semmi fontos".

Hogyan lehet ennyi újdonságot kezelni? Hogyan tud Linus három hónap alatt több ezer fájlt átnézni? Nyílván sehogy. Ő csak jóváhagyja, digitálisan aláírja és másoktól pull-olja a változásokat. Manapság a munka oroszlánrészét mások csinálják. Van pár prominens figura, de senki se pótolhatatlan, senki se kiváltságos; bárki dolgozhat a Linux kernelen.

Van ez a bunkó. Jelenleg ő az egyik legfőbb karbantartója ennek a több millió soros kódhalmaznak. Itt egy GoogleTalk, amiben arról beszél, hogyan is működik a rendszer. Hogy lehet összefogni több száz (ezer?) nagyrészt független fejlesztőt, hogyan lehet kezelni azt, hogy kb. félévente újraírják szinte a kernel több, mint felét.

Mekkora is a kernel? Bamm, és ez a 2.4.5, évekkel ezelőtti állapot. Jól látszanak a különböző alrendszerek. (Ez az animáció a forrásfájlokat vette alapul, és amelyik egy másikat használ/include-ol, azok között van kapcsolat.)

Pár érdekesség az Ubuntu disztribúció kernel managerétől. Beszél kicsit arról, hogy mivel járulnak hozzá a linux sikeréhez konkrét kód, javítások, patchek helyett. (A hatalmas felhasználói bázisukkal, azaz teszteléssel.) De az igazán érdekes a végefelé található, amikor belemerül pár újdonságba, amit szeretnének ők, mint disztribúció, hogy bekerüljön a kernelbe. (Device tree, minimalizálni a hibás, gagyi BIOSok ACPI/DSTD táblái által okozott kárt - lásd, nem tudsz készenléti állapotból feléleszteni egy gépet, mert a BIOS kicsit más hardverleírást adott, mint ami ténylegesen a dobozban van)

Oh, ezt is most találtam a youtubeon. Assemblyben ír egy primitív bootloadert. Gyakorlatilag ezzel egy kernelt is. Hiszen, ha ír egy C programot, lefordítja, majd az assembly kódból meghívja a C programját. . BAMM!

Bootloaderrel kapcsolatban jut eszembe, hogy kifejezetten érdekes a Chrome OS biztonsági koncepciója ebből a szempontból. Alapja, hogy EFI képes hardverrt használnak. Tehát ők írják a firmware-t is. (EFI - Extensible Firmware Interface - a BIOS utódja, már tényleg csak bootolásra való, semmi I/O, semmi grafika, semmi hardver kezelés.) Illetve fizikailag írásvédetté tehető EEPROM-ot. (Kis kapcsoló a gép alján/alaplapon, mint régen a floppykon a lakat :])

Bónusz linux-kütyü: cope.

Elnézést, - bárki is olvassa - az összecsapottságért, de ha kifejtős-hosszúesszére vettem volna a figurát, holnap hajnal Pí-ig (3:14) írhatnám.