Van ez a kicsit kereklámpás szemüveges, kicsit joviális arcú programozó. Linus Torvalds. Mikor megunta, hogy a kedvenc játékának a fejlesztéséhez nincs megfelelő szervezőeszköz, akkor írt egyet magának. Ez lett mára a git.

Ez egy DVCS. Distributed Version Control System. Ennek a hagyományos VCS-ekkel szemben az az előnye, hogy látszólag kicsit több tárhely és sávszélesség felhasználásával minden fejlesztő számára elérhető a teljes forráskód/adat tárház, a teljes történelmével együtt. Tehát, nem csak egy pillanatfelvételt, egy snapshotot, egy instanciát, egy instance-t, egy simple copy-t kapunk, hanem egy folyamatlenyomatot, vissza tudjuk követni minden bájtról, fájlról, könyvtárról, (és a git-ben szövegdarabokra is kereshetünk, tehát mondjuk egy változó nevére) hogy mikor került be a repóba, és mik történtek vele, amik végül azt eredményezték, amit épp szemlélünk.

A git pofonegyszerű. Alapvetően linuxra tervezett, de windózra is portolt kacat. Linuxon simán egy [code]sudo apt-get install git[/url], windózon ugye letöltjük a pakkot, és telepítjük, kattingatunk, kicsit-nem-észnélkül azért. Mindenképpen hagyjuk, hogy beletelepüljön a context menübe (jobb-egérgombra előgyüvő lehetőségek).

Akkor tipikus dolgok, amiket az ember szoftverfejlesztés során szokott/akarna csinálni.

Új repo létrehozása
Windóz alatt a dolog úgy néz ki, hogy csinálunk valahol egy könyvtárat és azon jobb klikk és Git BASH Here
Linuxon viszont majd

Csináljunk egy fájlt, akár jegyzettömbbel, akár Notepad++-szal, akár Kate-tel, KDE alatt, vagy bármilyen egyéb editorral GNOME alatt. Egyéb asztalkezelőket használók meg menjenek kerneltforgatni. Ebbe a fájlba írjunk is valamit.


Majd felvesszük ezt az új fájl a repónk fájába. Innentől kezdve a git majd minden a repóra kiadott parancsnál, ha másképp nem rendelkezünk, ezt a fájlt is megnézi, hogy módosult-e, kell-e vele valamit csinálni, ép-e még, megvan-e még, stb.. (ugye értelem szerűen a parancstól függően csinál vele valamit)


Akkor eddig volt egy fájlunk, csak úgy. Mentsük is el a változtatásokat, amik a repo-n történtek.


Ha szeretnénk "publikálni" a változtatásainkat, akkor egyszerűen csak áttoljuk másnak a fánkat.


A git okos jószág, csak a különbségeket küldi át a hálózaton, és azokat is tömörítve. Sokkal gyorsabb mint a CVS, SVN ilyen szempontból.

Most viszont megyek, alszok, mert már ~2 napja nem sikerült. Ahogy a Numerikus Módszerek 2 vizsgám sem. De nem csüggedünk! Lesz még itt majd minden jó, mint pl. hogyan csináljunk egy "git szervert", hogyan izéljünk ilyet magunknak, hogyan kell megoldani a jelszó mentes push-pull folyamatot, hogyan szarjunk sünt, és még más hasonló egyszerűségek. Aztán majd egyszer, ha én is megértettem, és használni is tudom, írok az fejlesztési ágak kezeléséről, a köztük felmerülő ütközésekről, és azok feloldásáról (branch, rebase, checkout, merge).

Addig is, ha nagyon kíváncsi fáncsi valaki: 20 alap parancs bemutatása, git hosztolása, okosságok forrása, github-os tutorial (github nagyon jó-hasznos oldal, muszáj kiemelnem), távoli repó.