Akartam írni az élményről ami szembejött velem a Pázmány Péter sétányon tegnap délután. A legtöbben fel sem ismerték, habár számomra nyilvánvaló volt, hogy a kedvenc évszakjaim egyike érkezik.
Még zöld a fű, de már hullanak a levelek, már kicsit mások a felhők, érződik a közelgő változás a levegőben. Csendes, lágy szellő, csipős levélhullás, sárga fésűként átszűrődő fénypászmák a fák között, köd és messzeség a Duna felett, ahh.. mily' csodás.