Itt ülök, egy teljesen különleges szobában. Pyx szobájában. Épp gépelek. Úgy döntöttünk Miá-val [aki pár nappal ezelőttig olyan szerelmes volt Pyx-be, mint ide az Androméda köd], hogy muszáj eljönnünk, elzarándokolnunk Marseille-be, azaz Pyxföldre.

IRL sokkal rendesebb ám, és ilyenek. Mármint Pyx. Az anyukája meg egyenesen földreszállt angyal, és húh.. olyan éles késeik vannak, hogy el is sikerült vágnom az ujjamat. Ilyet utoljára kb. 5 éve sikerült megejtenem.

Fotókat majd csak a hozzájárulásával közlünk, addig meg .. 24 s5-öt tervezünk nézni.

Amúgy a dologhoz hozzátartozik, hogy az utolsó busz, az egyetlen épeszű lehetőség lelépni innen, 16:20-kor van. Mi erre kb 16:16-kor jöttünk rá Miával. Szal, csövezünk, életünket a bújdosó Pyx király kezébe helyeztük, s reménykedünk, hogy a sok kicsi síró pikszföldi újra visszakapja uralkodóját, és újra lesz reptér, 4-es metró, csillagkapu és starport. Hogy egy esetleges ~19:00-s buszról Bp.-re már ne is beszéljek.

Kitartás piksziek, a véráldozat nem hiába történt .. :D

[na, gyorsan ki is logolok innen, még rájön ^-^]