Git. Fantasztikus. Elég nagy szarban lennénk nélküle.

Viszont kell neki valami webes frontend. Összehakkoltam egy elég kezdetlegeset, egy régebbire alapozva. Viszont ez édeskevés. Egyik legfontosabb eleme egy munkafolyamatnak a konkrét tennivalók, feladatok kezelése, kiosztása, felügyelete, stb.. ehhez meg kezdett nagyon szűkös lenni a Google Spreadsheets.

A z8.hu kapitányával terveztünk valami szépet, jót, mint a launchpad, persze git alapon. Aztán nem lett belőle semmi. (Ejnye!)

Nemrég felfedeztem a Chaw nevű kezdeményezést (igen, redditen, hol máshol?) De nem tudtam működésre kényszeríteni (még). Pedig ígéretesnek látszik. Főleg, hogy PHP alapú az egész. A CakePHP frameworkre épül, és a ha jól látom, akkor 4 éven át vezető programozója kezdett bele.

Aztán végül szembejött a Redmine. Egy Ruby on Rails alapú project manager eszköz. Régebben már találkoztam vele, de elvetettem, mert Ruby. És alapvetően PHP-t akarok, hogy ne kelljen hat dinamikus nyelvű sárkányságokat egy helyre költöztetni. (Mert ugye az alap, hogy egy Apache mögül kuksolnak kifele.)

Redmine viszonylag fájdalommentesen felment. (Install guide) Kell hozzá Ruby1.8.7, sima ügy, (a -dev kell, ha akarunk Ruby/MySQL-gemet fordítani)



Elvileg lehetne a gem-eket apt-vel menedzselni. De .. valahogy nem babráltam vele.



Ruby-Webszervernek a thin tűnik a legjobbnak, ez alapján nem volt vészes összedobni az apache conf-ba:


Ehhez kellett mod_proxy-t forgatni gyorsan. (./config.nice --enable-proxy --enable-proxy-http --enable-proxy-balance) Mivel LTS Ubuntu van a mudkipen, ezért kézzel csinálós rajta az apache. (Nem lenne muszáj, nem ajánlom. Pokol, kínok és szenvedés vár azokra, akik követnek.)




Illetve két kis thin scriptet: (start.sh meg stop.sh, a redmine könyvtárából indítva persze):

Apróságok, de még mielőtt mindegyik elúszik a feledés homályába.

Mostantól mindenkinek a Tomato firmware-t ajánlom a WRT54GL-jére. DD-WRT-vel egyre több gondom van.

A másikat már el is felejtettem :C

Erre válaszul elkezdett programot befejezni. Ezt elolvasni.

Miskolc szép, sajnos nem fotóztunk. Sürgősen kell mostmár egy új akkutöltő. Rendeltem. SFPlanet. Nem volt kedvem vaterázni.

Egész szép az idei évünk tudományos szemszögből:
Femtoszekundomos elektronmikroszkópia. Nagyon rövid elektron impulzusok segítségével tudnak fotonokat vizualizálni. Az OMG skálán erős 7-es a hír.

Egymolekulás tranzisztor. Helló a 0,1 nanométeres csíkszélesség. 9-es kód.

Mágneses mezőre bukkant a Voyager. Laza 6-os, így év végére már csak.

Új fog őssejtekből. 2/10, mert még szikével nyesnyi kell hozzá, majd ha egyszerűen tablettában beveszed és.. akkor lesz 10/10.

Tesla-féle nagy-hatékonyságú vezetékmentes áramtovábbítás. 8,4 pont, de csak mert már jó ideje ismertem a dolgot, viszont nem láttam még ennyire kézzelfogható megvalósítását.

Ennek kapcsán megemlíteném akkor a #26C3-at. (26. Chaos Communication Congress, Berlinben, katt), ahol olyan gyöngyszemek bukkannak fel, mint pl. ezek, mások a GSM titkosítását törderlik apróra (katt, audio). Oh, és pluszpont ennek a logójáért. (Kvantum titkosítás feltörése, helló a 10/10?)

Szintén érdemes pár pillantás erejéig kitekinteni ide. (Frankfurt nemrég több, mint 1 terabitet forgalmazott másodpercenként) Itt van a LINX, a London INternet eXchange statisztika oldala. BIX, Hollandia mindig is nagy forgalmi csomópont volt a kikötőivel.

Persze mindennek ára van, tehát ennek mindnek is. Amikor az olcsó HDTV-k felhajtják az igényt a még szebb panelek iránt, ahogy a tömegtermelt alaplapok, processzorok egyre csak hajszolják Moore 18 hónapos ciklusait, ahogy az új játékkonzolok, játékok mámora egyre csak űzi a grafikus kártya tervezőket, úgy füstöli tele a világ az eget.

Mi is történt a zárt ajtók mögött Koppenhágában?. Gecik-e a kínaiak? Hogy is van ez? Mennyire volt erőfitogtatás Kína részéről, hogy csak egy kis öltönyöst küldött, aki időnként hazatelefonálgatott (!), mikor még Obama is személyesen volt jelen? Kína az új szuperhatalom, amerika meg egy félkereszény (ez benne van a Bibliában. SRSLY!) börtönállam tele buta bérnégerekkel? (Meg nem-bér négerekkel.)

Google karácsony.

Szóval, ha már itt tartunk. Jézus nyáron született.

Portable threads, Pth (libpth).

POSIX threads, 2. rész és 3. rész.

Oké, de felmerülnek az érdekes kérdések, mint pl. hogyan is működik az NPTL? (Native POSIX Threads Library)

A Linux kernelben 2.6 óta létezik támogatás ehhez a függvénykönyvtárhoz. Írja, a wiki. Jó, de miféle támogatás is kellett ehhez?

Linux Threading.


Itt kezdődik, és itt majdnem látszik, hogy hogyan működik az a bizonyos sorbaállás.

Definíciók.

x86_64-re pth példa. 32-bites esetben azokat a "long"-okat át kell írni sima int-re.

Real time.

Valósidejű bármi. Minden. Azonnal. Fontos apróságok:
- GPS, aGPS, IP alapú helymeghatározás segíti a találatok hasznossági rangsorolását
- Termékkereső, valós időben, raktárkészlettel egyeztetve
- Valós időben, valós időben, valós időben. Twitter. Facebook update, MySpace valami. Tehát nem történt más, mint a Google szerverekbe bekötötték intravénásan a "mit is csinálok most?" oldalakat.
- Beszédfelismerés. Valós idejű fordítás. Elképesztő.

Ugyan csak most volt időm megnézni a teljes videót, pedig már hallottam a dolgokról, amikről lerántják a leplet, tudom, hogy mindez megvalósítható, nagyrészt képben vagyok az alkalmazott technológiákal.. de akkor is majdhogynem lélegzetvisszafolytva vártam minden kis keresésnél a reakciót, a történést, ujjongtam a hallgatósággal és mikor kipróbáltam a tutit, éreztem, hogy azért azt a tipikus nörd szívdobbanást :D

A következmények. A jövő. Egy esetleges teheráni típusú forradalom még egy eszközt kapott, amit valószínűleg/reméljük, nehezebben cenzúráznak, tiltanak be, blokkolnak a felhasználó-forradalmárok elől. (Hiszen, azért az a csendes tömegnek is feltűnik, hogy hopp, nincs Google.)

A twitter innentől mainstream lett. Hiába csak 1-2 millióan használják aktívan, ott van a kibaszott gúgölben. Konstans, állandó, fix, megkerülhetetlen ignorálhatatlan helyen.

Mától (tegnaptól) egyetlen bróker sem engedheti meg magának, hogy ne nézze 24/7/365 A Google-t. Egyetlen újságíró sem, ahogy remélhetőleg egyetlen politikus sem fogja szemelől téveszteni a saját körzete, kerülete, városa, országa esményeit, történéseit, véleményét, hangulatát.

Várom már, hogy twitteren lehessen tűzoltókat hívni. Tudom, hogy nem elhamarkodott és hiú mondatok voltak az egyik fejlesztő szavai, amikor arról beszélt, hogy ez az. Amikor olyan apróságokhoz hasonlította, mint az elektromosság, a könyvnyomtatás és .. a vodkaízű fagyi!

Kis update, egy kép - ezer szó, stb..

2.6.32.

Félelmetes, hogy csupán 3 hónap alatt (akkor engedték útjára a .31-et) ennyit változott a kernel. Persze Linus erre azt mondja, hogy "áh, semmi új, semmi fontos".

Hogyan lehet ennyi újdonságot kezelni? Hogyan tud Linus három hónap alatt több ezer fájlt átnézni? Nyílván sehogy. Ő csak jóváhagyja, digitálisan aláírja és másoktól pull-olja a változásokat. Manapság a munka oroszlánrészét mások csinálják. Van pár prominens figura, de senki se pótolhatatlan, senki se kiváltságos; bárki dolgozhat a Linux kernelen.

Van ez a bunkó. Jelenleg ő az egyik legfőbb karbantartója ennek a több millió soros kódhalmaznak. Itt egy GoogleTalk, amiben arról beszél, hogyan is működik a rendszer. Hogy lehet összefogni több száz (ezer?) nagyrészt független fejlesztőt, hogyan lehet kezelni azt, hogy kb. félévente újraírják szinte a kernel több, mint felét.

Mekkora is a kernel? Bamm, és ez a 2.4.5, évekkel ezelőtti állapot. Jól látszanak a különböző alrendszerek. (Ez az animáció a forrásfájlokat vette alapul, és amelyik egy másikat használ/include-ol, azok között van kapcsolat.)

Pár érdekesség az Ubuntu disztribúció kernel managerétől. Beszél kicsit arról, hogy mivel járulnak hozzá a linux sikeréhez konkrét kód, javítások, patchek helyett. (A hatalmas felhasználói bázisukkal, azaz teszteléssel.) De az igazán érdekes a végefelé található, amikor belemerül pár újdonságba, amit szeretnének ők, mint disztribúció, hogy bekerüljön a kernelbe. (Device tree, minimalizálni a hibás, gagyi BIOSok ACPI/DSTD táblái által okozott kárt - lásd, nem tudsz készenléti állapotból feléleszteni egy gépet, mert a BIOS kicsit más hardverleírást adott, mint ami ténylegesen a dobozban van)

Oh, ezt is most találtam a youtubeon. Assemblyben ír egy primitív bootloadert. Gyakorlatilag ezzel egy kernelt is. Hiszen, ha ír egy C programot, lefordítja, majd az assembly kódból meghívja a C programját. . BAMM!

Bootloaderrel kapcsolatban jut eszembe, hogy kifejezetten érdekes a Chrome OS biztonsági koncepciója ebből a szempontból. Alapja, hogy EFI képes hardverrt használnak. Tehát ők írják a firmware-t is. (EFI - Extensible Firmware Interface - a BIOS utódja, már tényleg csak bootolásra való, semmi I/O, semmi grafika, semmi hardver kezelés.) Illetve fizikailag írásvédetté tehető EEPROM-ot. (Kis kapcsoló a gép alján/alaplapon, mint régen a floppykon a lakat :])

Bónusz linux-kütyü: cope.

Elnézést, - bárki is olvassa - az összecsapottságért, de ha kifejtős-hosszúesszére vettem volna a figurát, holnap hajnal Pí-ig (3:14) írhatnám.

Van ugye az Intel. A cég, amelyiknek köszönhetjük a mai számítástechnika egyik alapkövét, az x86-os architektúrát, amire gyakorlatilag a mai processzorok 90%-a épül. Meg ilyen elhanyagolható apróságokat, mint az USB szabvány. (egy, két, há' és négy)

Ez a szép kis böszme cég a maga 80%-os piaci részesedésével csíntalankodott egy kicsit és tisztességtelen versenyelőnyre tett szert az AMD-vel szemben. Ők nem egy ismeretlen amerikai hárombetűs ügynökség, hanem a másik fél a processzor bizniszben.

A kék óriás, (nem, nem az IBM) viselt dolgairól nem tudni sokat, de erős a gyanú, hogy nem csak pletyka szinten leledzik a dolog, ha már az EU is elkezdett foglalkozni vele, és a New York állami ügyészség is.

És akkor egy szép novemberi reggelen az Intel és az AMD közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy lesakkozták a dolgot. Majdnem másfélmilliárd dollár, 5 éves szabadfelhasználása az x86 szabadalomnak a jelentős pontok a megállapodásból. Cserébe az AMD visszavonja a jogi lépéseket és megpróbálja az EU-t is visszasimogatni a nyugalomba.

Ez eddig nem akkora hír, de a következményei érdekesek. Az AMD-nek 66%-os részesedése van a Global Foundries félvezetőgyártó cégben. Erre azért volt szükségük, mert az x86-ra kapott licensz csak házon belüli gyártásra jogosította fel őket. Eddig! Tehát nagy valószínűséggel az AMD eladja a részesedését, és tisztán R&D (K+F kutatás-fejlesztés) lesz a profilja.

Szintén nem kis dolog, az Intel új 48 magos bejelentése. Egyetlen 2 centis szilícium chipen 48 teljesértékű számítási egység. Ez önmagában még nem annyira lehetetlen. Ami lenyűgöz, az a tény, hogy mindezek menedzselhetőek, tetszőlegesen ki-be kapcsolhatók, tehát egy nagyon fejlett rendszer gondoskodik csupán az áramellátásról, hőfok figyelésről, telemetriáról. Sikeresen megoldották, hogy 48 örökké adatra éhes számzsonglőr egymással kommunikálva, üzenetváltásokkal elosztva optimális
teljesítményt nyújtson.

Ez ugyan egyelőre csak egy nagyon komoly kísérlet, de tisztán látszik, hogy a jövő a sok-magos processzoroké. Az új AMD üdvöskék is hasonló felépítésről árulkodnak.


Szumma szummárum, még pár év és már a hello world példaprogramokat is többszálúan fogjuk írni. Ideje újra elővennem az Eloszott rendszerek könyvet. Sőt.