46 tab, meg az operában ugye még pár. meg egy rakás olvasatlan ímél. és még szerda magasságában örömmel gondoltam a szombatra, hogy majd nyugodtan felkelek és egész nap elszöszölök velük. mármint a slashdot / stackoverflow (hír)levelekkel.

hát nem.

a szombatot úgy, teljesen, végigaludtam. ebédelni felkeltem, aztán bamm vissza. majd hatkor felkeltett egy probléma. ha egy kedvesismerős kimegy kiccsaládostul két hétre a USA-ba, akkor mi legyen a kutyákkal. na, ezért nincs macskám se. majd sikerült kizáratnom magam a lakásból. így már-már elkéstem egy szülinapi babazsúrról. persze jó magyarosan mindenki más is, így nem volt gond.

aztán persze hajnalig ment a szócséplés, és már majdhogynem haza indultam, de akkor jött egy kis dráma. ami persze mindig jó. hogy miért volt most? mert az emberek nem egyenesek, ami feszültséget kelt. aztán persze amikor azok, akkor meg azt nem bírják. így kívülről érdekes volt eléggé.

aztán meg herp-derp hajnalig a slashdot levelekkel. (csak egy részükkel.) ma meg úgy volt, hogy kipróbáljuk ezt a falmászást, aztán délután LaserForce. (ez ilyen beltéri lézerharc, ugyan olyan Integral Entertainment márkájú műanyag infrás "fegyverekkel", mint a szentendrei pályán, csak ez a csavargyár-váci út sarkon van.) persze sikeresen későn keltem, a falmászásnak lőttek, de még így is későn indultam a plasztikháborúba. enni se volt időm :c

most meg kéne ugye aludni. ja, hogy ennyi volt a hétvége? nice. legközelebb betervezem, hogy nem megyek sehova, már pénteken időben alvás, és akkor nem lesz a szombat elszúrva, tán. oh, wait. mindig ezt tervezem. FML.

TV2. Hát már megint miért nézek TV-t!? Első percben a like-ok számát azonosítják a "szimpátiával". Majd a dinamós tekerős példájukkal tesznek-vesznek erőszakot még az átlag néző értelmi képességein is! Majd kiderül, hogy a kiragadott példát mutogatva igazolódik az adóterhelős része a Jakab Andor-os posztnak.

Aztán véletlenül mások is átgondolják ezt.

A TV2 szerencséje, hogy azért felhoznak legalább egy érdekes problémát is (rehabilitációs hozzájárulás), illetve legalább chat-eltek kicsit Andorral, és azért egy kissé nehezebb kérdést is feltettek neki. Na, ügyesek voltak.

Aztán van még ez a blog, ami azt a részét fogja meg a kérdésnek, hogy a munkád gyümölcse mekkora is. Ami kb. az (aktív lakosság által elköltött és félretett) / GDP arány cifrázása.

Jó hír, hogy végig számokról volt szó, ezeket pedig kifejezetten jól lehetne aggregálni, nyomkövetni, elemezni és a magyarorszag.hu/TEOLDALAD-on megnézni, hogy mire ment el.

Szeretnék látni egy twitter feedet mondjuk az állami költésekről is. Úgy, tényleg, számlákra, utalásokra lebontva. Innen már nem kellene sok, hogy - kezdetben - az adód 20%-át te allokálhasd oda, ahova jónak látod. Szerinted nincsenek támogatva a színházak? Bamm! Szerinted keveset kapnak az iskolák? Katt! Többet költenél egészségügyre? Durr! Már megérné, mert mindenkibe három duracellnyuszi energiáját ültetné, evvel kicsit felrázva a választónépséget.

Igazából messzemenően pofátlanság, hogy már megint a pisiízű sör állott habbal nevű blogra mutató linkekkel tűzdelem tele a szövegelésemet, de ez a hátránya, ha ritkán nyitom ki a Google Readert, elkezdem olvasni mások ékes, értelmes és érdekes írásait és egyből jönnek a mélyenszántó, megmondós (meg főleg csapongó, csorba és csenevész) gondolataim.

Mezítláb végigjárni a fél világot, azért elég kemény; nekem mindössze pár fesztivált sikerült :o

De nem ez a fontos, hanem a kommentekben rendszeresen feltűnő "úgy cserélnék veled". És ezen egy téma variációi.

Kicsit olyan érzésem volt most, hogy elolvastam az utóbbi 1-2 hét (hónap?) posztjait, hogy: Honnan lehet tudni, hogy valaki végigcsinálta a Camino-t? Elmondja neked. Honnan lehet tudni, hogy valaki vega? Elmondja neked. Nincs tévéje? Egyből ezzel kezdi még a kérdéseit is. (Mármint így szól a vicc.)

Ugyan azokkal az emberekkel mindig óvatos vagyok, akik szeretik a kortárs irodalomba bújtatott feely-goody pozitivista-pszeudo-filozófiát, de hát nem lehet egyszerre minden ellen kikelni!? Meg különben is, beteszem Coelhot is a dobozba Joyce mellé; néha lehet, hogy tényleg ez kell valakinek. (Plusz az öreg legalább akkora idealista, mint én. ;o Mondjuk pont ezt nem nehéz védeni, hiszen neki még több eladást hozott a konyhára.)

Tehát attól semmi nem lesz, jobb, ha mindenki lesétál pár száz kilométert. Akár cipőben, akár nem.

Attól lesz jobb, ha a kedves emberek elkezdenek messzebbre gondolkodni. Átlátni a lokális környezetükben nagyon is racionálisnak tűnő cselekedetük szélesebb körű következményeit. Túlzásnak tűnik ilyesmit kérni? Lehet, de vagy ez, vagy megyünk a dinók után.

Nyílván erre lehet mondani, hogy irreális, utopisztikus és stb. Viszont azt gondolom, hogy elég ügyesek vagyunk rendszerek tervezésében, meg az ember az az állat, amelyik a legjobban tud tanulni és alkalmazkodni. Naponta annyi adat folyik át a kezünk között, amennyi egy emberöltővel ezelőtt elképzelhetetlenül kezelhetetlenül hatalmasnak számított volna. Használjuk ki.

Ne gondoljuk, hogy a legtöbb dolog rajtunk kívül álló, és hogy nem tehetünk semmit. Persze azt se feledjük, hogy bármi amit tehetünk, az lokálisan indul, kezdődik, számít és hat. Kezdve magunkkkal, kiccsaládunkkal és így tovább.

Konkrétan, addig nem lesz vége egy rakás ördögi körnek, amíg kiszolgáljuk azokat. (Erre pedig lehet mondani, hogy mindig lesz olyan, aki elvállalja szaré'-hugyé' az X melót, aki szemetelni fog, aki .. így-vagy-úgy táplalja majd a fos fát, de gyakorlott trollként ilyenkor ki lehet jelenti, hogy a változás mértéke a fontos, a deriváltak viszonya.)

Minsk - Circle of Ashes és mostanában munkába-munkából járni-kelni: Tool - Intension.

Mirabilis - Riu Riu Chiu, a Pleiades albumon "kicsit jobb" minőségben élvezetesebb, de ezt találtam csak a jútubon.

Vannak dolgok, ahol manapság már kicsiben nem éri meg. Miért? Mert a piac olyan szintű hatékonyságot kíván, amit kicsiben nem lehet nyújtani, csak ha bejönnek az ideális körülmények, pl. nincs jégeső és nincs német cifrafosós járvány sem. Most mindkettő volt. Nyílván kellett volna venniük előre vetőmag opciót és eladni az uborkájukat az időszakos piacon, de azt meg persze szintén megtámogatni valami cseles biztosítással, pl. egy CDS-sel (credit-default swap, ugye). Meg mittudomén, nem vagyok pénzügyész (még! háhá!).

Csak hát dolgokat nagyban csinálni meg azért veszélyes, mert akkor a belső hatékonyság csökken. Pl. az ELTE-n még mindig "sárga csekken" kell befizetni bármit. Ez nyílván nem hatékony, ezért a kedves hallgatók mindig sírnak. Szeptemberben jönnek az ifjú gólyák és amikor felfedezik, akkor ők is elkezdenek csipogni miatta. A kedves tanulmányi osztályos ügyintézők pedig, hát magyarázzák, hogy ők csak alkalmazottak, és nem tehetnek semmit. Ami persze felveti a személyes felelősség problematikáját. (Lásd a szegény, tanulatlan cigány-bevándorló-négerek* fosztogatnak Londonban, néha felgyújtják Párizst és hasonlók) Tényleg nem tehetnek semmit? Ki, ha nem ők, kellene, hogy baszkodják a feletteseiket, hogy ez így SZAR!?

Erről az jut eszembe, hogy ... well, az inkompetenciát leginkább a vezető műfajban tudják az életművészek a legjobban leplezni. Van egy terület, amiben makacs, kitartó törtetésükkel, szerencsés csillagzatukkal elérnek valamit. Onnantól de facto vezetők. Majd persze mennek tovább, csak akkor már nem olyan egyszerű, új idők jönnek, változik a világ, nekik meg idejük sincs ezt felismerni, nem hogy alkalmazkodni hozzá, mivel épp dupla akkora erőbedobással próbálják életben tartani a nagyra nőtt - immár túl nagyra - játszóterüket.

Ez meg az a tipikus eset, amikor az inkompetens vezető megtalálja az ő igényeit kiszolgáló ember-szakembert, hogy kerítsen neki megoldó embereket, akik majd megoldják az inkompetenciából adódó problémákat; persze, anélkül, hogy a kedves vezetőnek rá kelljen jönnie, hogy bizony őrá is ráférne egy firmware firssítés.

Hm, innen pedig ugorjunk abba a rövid közjátékba, amikor elpanaszolom, hogy elmentem dolgozni. Rendesen. Pénzért. Be kell járni. Időre. Na, és mint olyan, van marketing osztályunk is. Ami a mai fú-de-szubjektív világunkban kell. Ámbátor a marketing törzsfőnök kitalálta, hogy akkor a céges e-mail aljába kéretik betenni két miatyánk és három kiseposz hosszúságú "szignicsört". Még a "legal disclamer" is benne van. Bizony. Erre azt mondtam, hogy oké, hát tegyük fel, hogy emberünk ésszerű, beszéljünk vele. Küldtem neki egy mélt. Ő nem küldött nekem. Pipa. Snitt. Ugorjunk.

Monkey3 - Xub

Na, nekünk most jön a - nagyonkomoly - öt éves. Mármint osztálytalálkozó. Ami azért lesz jó, mert -- nem lesz jó. Mármint pszichodinamikailag kvázi esélytelen, hogy ne ugyan azok a minták jöjjenek elő, mint amik 8+ évig mentek. Egy jó kupac előítélet, "beidegződés", évekig szunnyadó vagy elfeledettnek hitt sérelmek et al.

* több egyértelműen fals és sértő jelző nem jutott eszembe, elnézést

Kivételesen ügyes voltam és ahelyett, hogy új szöveget vittem volna fel, a 898-as számút sikerült átírni, így most helyet cseréltek. Katasztrófa. Ez is azért van, mert nem okos a felhasználói felülete ennek a blogmotornak. Az meg azért van, mert nem fejlesztem. Az meg azért van, mert lusta disznó vagyok. Vagy fogom én is erre, mint a Yudkowsky.

De majd a még több kávé.

Tegyük be ezt a két számot, amolyan csendes aláfestés a világvégéhez, (halk) felkiáltással!

A britek nem bírnak magukkal. Főleg a tanulatlan, szegény és reménytelen munkanélküliek. A nagy kék vizen túl meg kezd szépen belibegni a rideg valóság az ablakokon. Kajajegy-program, apró felismerések, hogy a deficit nem csak úgy, egyik reggel betoppant az ajtón.

Persze akkor már idehaza is áll a bál, de majd Orbán "Luddita" Viktor megoldja.

Zenés izé, aminek a relevanciája, hogy kiderült, hogy a két kedvenc "együttesem" egy ember. Képes krónika, friendly AI problem. SSD, a mai techblog.

ezt még tegnap írtam, csak elment a NET :o

Jövő héten pepsi, ja nem, mert zsidó SZiGET fesztivál. Persze kereslet-kínálat, ennyiért is teltházas; csak hát értem én, de leszarom. Legyen ésszerűbb. A külföldiek úgyis megveszik bent, ahogy a részegek (mi) sem költenénk jelentősen kevesebbet bent, ha lehetne mondjuk ásványvizet, gyümölcslevet - literes bármit - bevinni. És így is behozzák a félliteresben a csúnya-csúnya etilt. Meg hát a minden mást is, persze.

Lesz Trentemøller, habár ez elég riasztóan elpoposodott szar, de azért nem aggódnék, van ott még ahonnan ez jött. Lesz megint Prodidzsáj. Arra azért csak ki kéne járulni. Meg lesz The Haunted. Ami ugye jó kis mocskos trash metal. Persze az a baj, hogy ebből a 3-ból csak 2-re lehetne odaérni, mert egymásba lógnak amúgy. Pfff. Hajrá a szervezés. Nem igazán törődnek az önbeképzelt-zene-poliglótokkal :p

Például a Hegy'aljáról nem is írtam, hogy ellenben a VOLT-tal, mennyire odabaszott, hogy finoman fogalmazgassak. Az mondjuk vicces volt, hogy etiópitatót csináltak a híd lábánál volt ad-hoc strandból. (Nem lehetett ott fürödni, csak könyörgő szemekkel nézni a reménytelen vizet.)

Ez nem én vagyok. Mastodon elképesztő volt. Jöttek, láttak, lerendezték a népet. Kész. Sokk. Vége. Stop. Ugyan volt még egy kis testmozgás [Parkway Drive]-ra, de .. szóval, nincs mese, az a masszív hegyomlás ami szembejött az az őserő, az nem volt véletlen :] Slayerre kicsit szkeptikusan mentünk ki, hogy .. hát azért ők is túl régóta játszanak, biztos má' kiöregedtek, mint a Metallica. Aztán volt egy kis BÖKKENŐ, amikor még a narancs fokozatú riasztásos szupercellát is szétkergették a pusztába úgy verték oda a kőkemény metálfaszt az arcba. Meg hát nem sok banda mondhatja el magáról, hogy bizony az ő vizuáljuk millió amperes kilóméteres villámok képében érkezett. Hm, mi is volt még? Ah, volt Deicide. Akikről az a kép élt bennem, hogy ilyen elborult-viccből hörgős egyszerű semmi-halálmetál. Aztán olyan sebességgel váltották a témákat és tekerték a húrokat, hogy picit meglepődtünk. Igényesen áldoztak kecskét, na. Volt Subscribe. Túl részegek voltak. Meg talán mi is. Aztán jött a Heaven Shall Burn, amin elég hamar sikerült kijózanodni, mert az első számtól kezdve kb. folyamatosan ment a mosh-circle-death-pit-of-wall.

Na, megint 3-03, majd írok még később. Meg amúgy is kéne galériát csinálni.

Olvasgattam a wikipédiát (köznevesítettem, gond?) a szavantizmusról (ezt meg újramagyarítottam, probléma?), az autizmus spektrum rendellenességekről. Már azt se tudom miért. (Ebből pl. látszik, hogy nem vagyok egy Kim Peek, nincs eidetikus memóriám.)

Na jó, beugrott. Egyik kedves ismerősöm küldött egy linket Skype-on. Ez elvezetett a wimp.com-ra, ahol megnéztem vagy négy tucat véletlenszerű videót. Egyikben Stephen Hawkinget kérdezgették. Hm, mégse ugrott be; mert ez egy elég semmitmondó videó volt így a robothanggal. [Ctrl-H, és gyorsan megmondja a Firefox előzmények ablaka.] Ez volt az.

Honnan is közelítem meg most ezt a témát, meg miért, és mi a kapcsolat pl. John Carmack 2011-es QuakeCon nyitóbeszéde és a neurológia között? Carmack mindig is csodagyerekként volt elkönyvelve, lévén az is, és valahogy szerénytelenül, de őszintén áll ehhez, amikor közli, hogy .. ezt ő találta ki, ezt ő írta, ezt, ezt, ezt én. Szerintem még ez is ő. Kerestem a videóban egy mondatot, persze nem találtam meg, de kb. ez volt: "From young genius to wise master." És most lesz 40 éves aug. 20.-án (tettem oda pontot, bökkenő?).

Láthatóan boldog, van két gyereke, felesége, jól megy a szekér, a hobbija is eléggé odabasz, tudniillik rakétát épít.

Én meg azt nézem, hogy mire fogjam, hogy nem.

"... who enjoy learning may develop a sense of fear when faced with structured or planned work, especially long or group-based that requires extended focus, even if they thoroughly understand the topic." ~ ADHD-PI.

Kényelmes lenne azt mondani, hogy túl sok pontom van az autizmus spektrumon, de igazából nem. Vagy átnyálazni a DSM-IV-et vagy az ICD-10-et, de .. áh, mindegy; nyílván aki keres az talál alapon magamra húzhatnék egy rakás pszichés problémát. (Hm, az ICD-11-ből van draft. Meg Web2. Hm.)

Amúgy arra akartam kihegyezni ezt a - tagadhatatlanul amúgy is kétségtelenül fantasztikus, ugye - hajnali glosszát (fogalmam sincs, hogy most ez tényleg az-e, de oly' régóta akartam használni ezt a szót, úgyhogy a nyelvtanászok - is - kapják be, oké?) .. szóval arra, hogy igazából a baj nem velem van, hanem ilyen a világ. Üres, sötét, halk, kihalt, távolról nyugodt, pislákoló fények egyszerűnek látszó, könyörtelen, langyos nyári kavalkádja. Ilyen.

Ma az történt, hogy .. elvileg megjavítottam (3. próbálkozásra) a posztok időkijelzését. (A régieké továbbra is úgy marad ahogy szar.)

Ugyan mindig lenne mivel megtölteni három kötet techblogot, de most nem azt akartam.

Már majdnem van ilyen HE.net-es IPv6-os bögrém vagymi, csak kiderült, hogy az egyik kedvenc szolgáltatónknál nem lehet - úgynevezett - glue rekordokat állítani. Ami gáz. Meg egyébként is, kicsit döcögős az admin felületük. Habár nekik legalább van.

A Gyárban meg sikerült egy jó óráig terrorizálni a munkatársakat egy 1U-s SuperServer zajával. Van benne vagy fél tucat 4cm-es valami. Túl sok levegőt nem mozgat meg, de legalább kurva hangos, rezonál, szinte csapágyas alapból. Vicces, hogy a jóminőségű, mindenttudó RAID kártyát elem nélkül szállították le. (Miért? Szóval. Miért? Számolják fel, tökmindegy. Csak .. komolyan .. ezért külön papírmunkázzon bárki?)

Ha már admin felület és idiotizmus. Akkor vps.net, napi 1 USD az alap virtuális doboz. Pontosan napi 1 USD-t tudsz nekik kifizetni. (Talán fel lehetne tölteni az ökkántot sokdollárral előre, de egy kis support levelezésből az ellenkezője tűnik a valószínűbbnek. És talán még akkor is kattintani kéne. Naponta.) Itt még jó kör lesz beállíani a Level3-tól a vps.net-en keresztül vásárolt CDN-t. Mivel a Level3 admin felülete Flash-es. Kiváló. Tényleg.

Alapból nincs gond a Flessel. Csak az Adobe-vel. Szóval az a baj, hogy egy akkora meteorit, ami az Oracle-vel együtt eltünteni őket a Föld színéről, az pont vinné magával a kettő közötti barátságos cégeket is. Pl. a Google-t. Mondjuk tudom sokan simán beáldoznák, ha tudnák, hogy a Facebook is menne a levesbe.

Ahahahah. Nevetséges, hogy épp idiotizmus, és rámbassza az ajtót a windóz. Mármint beállítottam a Foobart, hogy a playlist végén sleep, egy 14 perces számot tettem be, aztán - persze - itt ragadtam. Tehát most a bugfix az lenne (Microsofték részéről), hogy ilyen mindenféle sleep előtt kidob egy visszaszámláló ablakot. Elég 5 is. Lehetne az API-ban átadni egy flaget, hogy volt-e user interaction (tehát kell-e ilyen "mégse" ablak), de .. mindegy. Ami miatt ironikus, hogy már számtalanszor szopattam be magamat (igen, ez a technicus terminus, mitnézel?), mivel a blogmotorom auto-save funkciója jelengleg elég béna. Cookie-ba menti, tehát kb. 4-8 ezer karakter a max. Egyszer írtam csilivili AJAX-os proof-of-concept izét helyette, majd a) elkeveredett a vinyómon b) azóta sincs meg.

Na de, mindegy. Majd azt. Most kéne írnom egy külön bejegyzést jó nagy betűkkel arról is, hogy "don't drink and drink, and drink and drink more and lose your, well, not your but the corporate issued notebook". De előbb Unity. Azaz most a szépúj céges gépen Ubuntu 11.04 van. Ami király. Sőt. Nagyon kurvajó. Csak picit bugos. Ez is. Pl. 2 monitoros módban a kisebb monitorhoz tartozó része az "asztalnak" croppolva van. Ami gond, ha kicsit is belegondolunk, mert pl. a teljesméretesített ablakok teteje/alja nem látszik. De ez még túlélhető egy kis ablak átméretezéssel, viszont néha a menü (alapból bal oldalon) nem csúszik ki az útból magától (csak akkor kéne előjönnie, ha a kurzorral megsimogatod a képernyő oldalát). Ellenben mindig legfelül van. Tehát takarja pl. a Firefox vissza gombját. Háh!

Szóval a tokéletlen világunkban sikeresen elbasztam ismét pár fontos dolgot. Nem mentség, kifogás, enyhítőkörülmény miatt vezetem fel így a témát, hanem épp ellenkezőleg. Egyetlen dolog van, amin számottevő hatékonysággal tudok befolyást gyakorolni, ez meg a ÉN lennék. Mégse baszdki. Legalábbis nem elég jól.

Persze a gép-elment-aludni, én tollat ragadtam és leírtam 2 szép A/4es oldalra még ezt-azt. Aztán eltelt 2 nap és most begépeltem :)