Sajnos semmi garancia nincs rá, hogy megtartják a pártok az ígéreteiket.
Másrészt az se feltétlenül jó, ha megtartják. Mert mondjuk változik a helyzet 2-3 év múlva és akkor épp mást kéne csinálni.
Nem akarok pártokra szavazni. Nem akarok mindent-vagy-semmit alapon dönteni diszkrét lehetőségek között.
Egyetlen olyan megoldást ismerek, amelyiktől kicsit is jól tudnék aludni, az pedig az lenne, ha indulnék. A választókörzetemben azt se tudom kik indulnak (jó, látom a plakátokat, de nem mondanak semmit), nem ismerem őket, nem bízom bennük, nem tetszik, hogy pártok zászlaját viszik, stb..
Nem tetszik, hogy frakciók vannak. Nincs rá szükség, ha egy csoport kialakul, mert hasonlóan gondolkodnak, akkor létrejön magától, nem kell definiálni és erővel beletuszkolni az embereket.
Nem látom, hogy XY képviselne engem. Nem látom, hogy XY képviselő tenne értem bármit is.
Legértelmesebbnek a Svájci mintát tartom; ami idehaza egyértelműen megbukott. Lásd a legutóbbi maximális arcátlanságot a képviselők költségtérítésével kapcsolatban, ill. az előtte lévő összes olyan népszavazást, amit a pártok ügyesen átvittek aktuális ellenség/ellenzék/kormánypárt-démonizációba.
Szeretnék civil szervezeteket a politikában. A Parlamentben. Nem kell 5%-os küszöb.
Nem tudom, hogy milyen arányok lennének jók a jelenlegi 176 egyéni 152 területi és 58 országos helyett, de igazából a probléma nem is ez.
Ha csak egyéni helyek lennének ÉS nem törölnénk el a pártokat, akkor a társadalom területi eloszlása és a körzetekben elég hasonló pártpreferenciák miatt kvázi minden körzetet az országosan is legpreferáltabb párt vinné. Ami szopás lenne.
Ha csak listás helyek lennének és maradna az 5%-os küszöb akkor is csak a nagy pártok kerülnének be. (Hiszen 5% eléréséhez vagy tényleg őszinte kampány kell, kitartás, emberek, mozgósítás, vér és verejték ... vagy gecisok pénz, vastag arcbőr, gennyláda ismerősök, akiktől a pénz jön, stb.. tudjuk melyik megy manapság.)
Ha belegondolunk az egyéni körzeteknek 0 értelme van, mert még sose sikerült Egyéni Tibornak a körzete ügyeit a tisztelt ház elé vinni, főleg, mert leszarja a körzetét, vagy csak beszél a levegőbe, következmények nélkül: http://virtigli.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=16679 (a Fidesz rég kibaszathatta volna - de szép szó - egy paktum keretében Molnárt a gecibe - de szép szó; de nem tette, hiszen máshol meg épp a Fideszes vezetés pakol a saját tarisznyájába.)
Ergó, a körzeteknek inkább szélesebb jogkört kéne biztosítani a helyi ügyekben, nem pedig mindent centralizálni.
Plusz, miért is nem lehet visszahívni a képviselőinket? Miért nincs feedback-loop? Miért nincs ISO9001 minősítése a politikának?
Ez így gagyi, szar. Pontosan olyan minőségű, mint amit a TV2-ben tolnak a komoly választók arcába.
Ezzel kéne kezdeni az általános iskolában, és akkor talán MSc-re az emberek megértenék, hogy mennyit kell még tanulniuk.
Plusz, kis apróság, most jöttem rá, hogy milyen hasznos is a topológia. (nagyon)
Az új Bevezetés a Matematikába könyvben szerepel egy kis mese ezekről a fizikában hasznos csoportokról (58 oldal aljától), csak valahogy kevésbé érthetően.
innen, ez arról szól, hogy miért is nem tapasztalunk mindenféle (gravitációs) abberációt az égitestek pályáiban annak ellenére, hogy a gravitációs hullámok nem azonnal hatnak, azaz a tömegek (testek) kicsit máshova húzó erőt éreznek, mint ahol éppen van a hullámot kibocsáltó tömeg. Tehát a tér-idő felszínén terjedő (negatív) hullám (ami a "lejtőt" képzi, ami miatt húzó erő lép fel) mikor eléri a tömeget az azt okozó másik tömeg már arrébbmozgott, tehát a lejtés/görbület az azt okozó tömeg eredeti helyére mutat, ahol már nincs semmi. Mégis miért nem okoz ez problémát? (Egyik magyarázat, hogy a gravitáció 10^10-szeresével terjed a fénysebességnek.) A másik pedig annyi matekot igényel, mint a PDF-ben tapasztalunk.
Lorentz-invariancia elve: mivel a fizika, azaz a fizikát leíró egyenletek, nem függhetnek a szemlélő nézőpontjából, mindig tudunk találni olyan nézőpontot, amiben az adott vizsgált objektum 0 sebességgel halad; ergó a relatív sebességnek valahogy ki kell esnie az egyenletekből.
Furcsa, hogy értek rétegeket, dolgokat, de nem tudom megmagyarázni, hogy hogyan is hatnak egymásra, melyik volt előbb, miért, hogyan működik, stb.. de nem csüggedünk, előbb utóbb levizsgázunk Bev.Mat. 2-ből is, és majd akkor! (Na jó nem. Inkább differenciálgeometriából várom a megváltás. Ami most Analízis Alkalmazásai 2-ből van (5. félév anal.).. ami történetesen ~4 óra múlva kezdődik. Kéne aludnom? Ójaj!?!)
2011 QFT
update 2011-03: Hát, ez a poszt sem kifejezetten friss, lévén piszkozatként játszott a porcicákkal az elmúlt év nagy-nagy részében.
Évek kitartó megfigyelésével rájöttem, hogy a bolhából elefántot effektusnak van egy haverja, úgy hívják, hogy igen, de.
Fel fog kelni holnap a Nap? Igen.
Jobb lenne elmenni síelni, mint Kubára nyaralni az Obama-parkba? Igen.
Jobb egy Porsche 911, mint egy Trabant? Igen.
Jobb, egy H.264 mint egy Theora? Igen, de.
Jobb, egy programozó diploma, mint egy GDF-es? Igen, de.
Jobb, egy 100GHz-es processzor, mint egy 2 GHz-es? Igen, de.
Jó lenne, ha a US DoJ hagyná, hogy a Google Books ASA (Amended Settlement Agreement) alapján hatalmas mennyiségű szerzeményt indexelhetne (és nagyrészét adhatná ingynesen) a cég? Igen, de. Érvek. Mindenütt. Teóriák?. Eredeti terv?
[Filozófiailag] A szerző jogában áll-e befolyásolni a művének terjesztését? Igen, de mennyivel jobban jár(na) a társadalom, ha mégis napvilágot látna idővel minden régi kacat. Persze nem szabad elfelejteni, hogy elvileg a szerzőnek adott jogok csak ideiglenesek, hiszen rendeltetésszerű alkalmazás mellett minden mű eljut a közkincs állapotba. Na de rendeltetésszerűen működnének az ezt szabályozó jogi gépezetek, akkor nem kéne külön üzletelni az Igazságüggyel a Googlenek. De köszönhetően a Mickey Mouse törvényeknek, minden alkalommal, amikor az a rohadt kis egér végre kikerülhetett volna Walt Disney merev hulla markából, mindig volt pár érdekcsoport, ami sikeresen püfölte az asztalt.
Jó lenne egy Androidos telefon? Igen, de. Google? Open Handset Alliance? Ki is a hunyó? Jobb egy Nokia N900 Maemo oprendszerrel? Mennyire nagy a különbség az Android fejlesztési fa és a Linux kernelé között? Hogy is van az a nyílt fejlesztés? Miért lusták azok, akik kontrollálják a telefont?
Oh, cseles kis zsicik. Vajon ez a konfliktus milyen rejtett, (mondjuk 40 év múlva visszatakintve, teljesen) lényegtelennek tűnő apróságokon múlik?
építsünk dolgokat engedély nélkül? Igen, de.
Oh, woah. káros-e a mobil, igazi klasszikus vita. (Tények: mikrohullámú melegítés a klasszikus fizika alapján, dielektrikus melegítés, dipólusok folytonos forgatása útján az elektromos mező irányához igazítgatva.) Ergó nem káros, de mégsem lehet csak úgy azt mondani, hogy "semmi hatása sincs".
nagy snitt, 2011-03 A legtöbb kérdés mögött ott rejlik egy csomó részlet. Technikai, műszaki, jogi, filozófiai, közgazdaságtani és gyakran szociológiai.
De azért úgy tűnik, hogy van megoldás :)