The Psychic Paramount - DDB. Sztóneres/pszichedelikus. Olyan, mint a
Causa Sui (amit azért szeretek, mert télen is elhozza a kietlen sivatagi kopárság melegével átkozott kisvárosok
abszurdizmusára emlékeztető "feelinget"), csak kevésbé témázós, jóval káoszosabb, zajosabb. Noise rock beütések, na. (
illegál beszerzés, megnézed a blogokat, amiket kidob és ahol van RapidShare, MediaFire, MultiUpload
et al. link, arra kattansz.)
Valerian Swing - A Sailor Lost Around The Earth album, kiváló. Kemény progresszív rokk. Érdekes számokkal. Néhol elektronikusan döngő dobokkal, néhol lágy, lassú lengető gitározással, itt ott poszt-rockos csilingeléssel.. Valaki még énekel is mintha.
Sludge Metal. A szládzs nem sejtet semmit, hanem
az. Nem utalgat, hanem kifejezi hogy höörrrrr. Hangulatfest, főleg vérrel, verítékkel meg egyéb lassan bomló belsőségek tágas terekben való hajigálásával. A kopaszodó hegycsúcsok gránit feketéje között sötétlő zordon völgyek lassan őrlő gleccserének ereje és ehhez hasonló morális morajlás szokott ezekben lenni. Kitérhetnék rá, hogy mennyire nem tetszik, amikor egyes műfajok levetik ősük nevét, azaz néhol csak simán Sludge és semmi Metal, de ez kurvára mindegy, amikor ilyen pusztítás jön szembe, ill.
fülbe. Vagy
Battle of Mice és itt van még egy
csomó egy reddit felhasználótól.
Más kérdés, hogy sehol nem írtam, hogy szeretem a sludge metalt. Mert általában kicsit túl elborult/sötét/atmoszferikus, nem hiába, egyesek közel érzik a
világvége metálhoz. És úgy, ahogy általában mindenre, erre is igaz, hogy meg kell találni azokat a csiszolatlan gyémántokat. Sokadlagos tétel, hogy vannak azért meglehetősen prominens képviselői a mocskosmetálnak, pl. a
Mastodon. Akiktől itt van ez a
szám, amit hallgatni kell, nem elolvasni a címét, vagy megnézni a borítót (ami a linkelt Youtube videó képi részét adja).