Hazajöttünk az UK-ból. Lehet, hogy lesznek fényképek, aztán persze az ellenkezőjére is van legalább 50% esélyünk.

Tényleg jó nagy könyv a Hyperion, tarott jópár hétig, míg elolvastam. Ezzel szemben az új Gaunt Szellemei regény, A Becsület Őre, meg kb. egy félig, se.

Szerencsére felfedeztem az Amazon.com-ot. Tapsot nekem, lol. Eddig is tudtam róla, csak valamiért mégsem tartottam alternatívának. Aztán mivel itthon mostanság egyedül a Szukits kiadó jeleskedik SF témában (mármint ilyen fél-szar negyed-kommersz kategóriában, amiér' én élek-halok, de azért mégis kicsit magasabbra teszi a lécet, mint a StarCraft/Terminator könyvek, amikből mondjuk csak 1 terminálósat olvastam, de azért tippelek, hátha...).

Tehát azthiszem lerendelem a csillagokat az égről via Amazon.com, aztán majd lesz, ami lesz, ha más nem polcdíszkészlet :)

[ásítás]

London. Gatwick reptér, hatalmas, tömegekre és "tömegtermelésre" tervezett. Szokásos pontosság, National Rail (ez a nagy-britanniai vasúttársoságok közös elnevezése), gyakrolatilag leszálltunk, séta az angol határig, útlevél ellenőrzés, vonatjegyvétel, csomagok felnyalábolása, séta a vonatig. A megálló a terminál aljában van, házon belül. 5 helyi peták volt fejenként, és ezzel az első kettő és az utolsó kettő zónában is tudtunk metrózni, buszozni az adott napon, kicsit OWNED, hisz' hol vagyunk mi ettől? 200-as busszal a KöKi-től kizötyöghetünk a Ferihegyre, meg van vonat az 1-es terminálhoz.

Van ez az Oyster kártya dolog. Megveszed 3 fontért, töltesz rá, mint egy prepaid akármire, és használod.. RFID-s, gyors, és egy 24 órás periódusban (reggel fél öttől reggel fél ötig) mindenképpen kevesebbre jössz ki, mint egy napijeggyel (korlátos csomag, mint az internet manapság, csak itt ez örömmel tölthet el/fel :]). Brilliant.

Aztán igazából nem kell elszállni Londontól. Nem szebb mint Budapest. Nincs egy olyan odabasz látképe, mint mondjuk a Várnak. Van helyette százezer hely, ami híres meg "muszáj megnézned". Ebből szerintem csak a Szent Pál katedrális az igazi "kötelező", elsősorban azért, mert 430 lépcsőfok megmászása után olyan látvány tárul elénk, amit nem nagyon lehet elképzelni (aki ilyen kis képeket tesz fel, annak meg a megfelelő testnyílását a megfelelő csőkulccsal.. ugye), leírni, megörökíteni, leutánozni, hazahozni, stb.. érdekes, hogy London egy fejlett város, mégis hatalmas tempóban fejlődik. Építkezések mindenütt. Kb. 100 toronydarut számoltunk meg. 2012-ben olimpiát tartanak, addigra rendesen gatyába akarják rázni a várost.

Tény, hogy van is mit megregulázni. A közlekedés jó, de.. egyszerűen kurva sokan vannak, nyilván sok a túrista, de a metrók mindig tömve vannak, és ilyen szempontból van még hova fejlődni, mert a 4-5 perces járatsűrűséget lehet tovább csökkenteni (fogják is, gondolom). Nyáron nincs légkondi a Csőben, és aki utazott esetleg már Pesten egy kellemesebb 30 fokos hőmérséklet feletti napon a BKV-n, az itt csipogjön a nővérnek, hogy hozza a defiblirátort, hisz mostanra már rémálmai vannak és valószínűleg szívrohama.

Szóval a dolog úgy fest, hogy sokkal inkább szemlélet- és hozzáállásbeli, szociális ill. politikai változásoknak néz elébe az öreg ország, mintsem egy komoly infrastruktúrálisnak. (Az "szvsz" láNpa természetesen má' régóta erősen világít...)

Repülni jó, de még eszembe jutott, hogy fogok venni nézezer-négyszáz-huszonkilenc mobiltelefont és mikrosütőt meg laptopot és mp3 lejátszót meg betonkeverőt, felrakom egy gépre, mindet bekapcsolom, aztán megyek egy kört, majd küldök egy marék szart és egy kurvanagy pofont annak, akik észnélkül mondogatják ezt a "kérem, kaccsoljaki" mottót a gépeken.

Yeah, ignorance is bliss.. unless you crash a plane with yours.

Wired cikk. Todományosan ez az interferencia dolog faszság. Szóval, legközelebb csak teleporttal megyek bárhova is, vagy implant telefonnal/mp3-lejátszóval, így majd nem veszik észre, ha nem kapcsolom ki (ROTFL).

Jó8 :)